.jpg)
Ez a filter csak 17 ezer forintba kerül és a reverse-ozmózisos víztisztítókra könnyen rászerelhető. Tehát ez a víztisztítóval együtt is kevesebbe kerül (100 ezer forint alatt!), mint az elektromos lúgosító gépek (200-900 ezer forintos árak vannak.)
Több hónapig mértem, kísérleteztem vele, míg ide eljutottam (2011. febr.), hogy ajánlom másoknak.
Az első filtert garanciálisan cserélték, mert hamar elveszítette a lúgosító képességét. Az utána következő már jobb volt, de nem adott számomra eléggé lúgos vizet. Most kettő filter van felszerelve és pH 9,5-8,5 -ös vizet ad. A barátomnak ugyanez egy filterrel megy.
Kipróbáltam a víztisztítóra szerelt visszasózó (más néven utósózó) patront is. Ezt mindenképpen tegyen a víztisztítójára, ha más módon nem lúgosítja a tisztított vizet, nehogy enyhén savas legyen a víz. De ez a módszer nem váltotta be nálam a hozzáfűzött reményeket. Általában pH 7,8 (azaz enyhén lúgos) volt a kijövő víz. (LIF1 filter esetén is használok visszasózót.)
Kangen vízzel is lúgosítottam. (Erről bővebben a blog többi részében.)
Kipróbáltam az Innerlight-ot is. (Több információ és filmek az oldal alján. Azoknak ajánlom, akik növényi úton - azaz nem lúgosító filterrel vagy géppel - akarnak lúgosítani. (Szerintem a filteres az olcsóbb ill. a jobb ár/érték arányú. A tényleges egészségre gyakorolt hatásuk alapján nem tudom osztályozni őket - ez csak laboratóriumban, sok részvevővel/próbaalannyal és független szakemberek által kivitelezhető!!) A növényi port és a lúgosító cseppeket semmiképpen se csapvízbe tegyük, hanem reverze ozmózisos vízbe - ha már elhatároztuk, hogy teszünk az egészségünkért. :)
Több információ az Innerligth-ról és beszerzési lehetőség
Kereskedelemben kapható még lúgosító csepp is. Ez hasonlít az Innerlight lúgosító cseppjére. Tiszta vízbe kell csepegtetni belőle és lúgossá teszi. 3500 forint egy kis üveg ára. 50 liter víz készítéséhez elég. Ez például vidékre utazásnál hasznos. (Ha érdekli a beszerzési hely, e-mailben tájékoztatom.) Fontos, hogy ez csak lúgossá teszi a vizet. LIF1-gyel (és az árammal működő lúgosító gépekkel) antioxidáns tulajdonságú is lesz a víz!
Ez nagyon fontos!! Nem lehet eléggé hangsúlyozni.
Sok folyadék, ital, étel és egyéb dolog elektronokat lop el a testünktől - ezek a szabad gyökök. Sok betegséget, még a rák-ot is, összefüggésbe hozzák a szabad gyökökkel (és elsavasodással).
Alapfogalmak, hogy érthetőbb legyen a témakör:
(Mindent elkövettem, hogy a lehető legegyszerűbben fogalmazzak. Ezért néhol többféleképpen is szerepelnek a magyarázatok. Lesz olyan, akinek így is nehéz lehet, de valaki "szájbarágósnak" is nevezheti. Szerintem a témakör teljes megértéséhez nélkülözhetetlenek. Ha valaki úgy találja, hogy túl aprólékos, nyugodtan lépjen át részeket.)
pH érték: (power of hydrogen - a hidrogén ereje) = az oldatok kémhatását mutatja meg; azt a tulajdonságot, hogy savas, semleges vagy lúgos-e. A savasság vagy lúgosság mértéke a hidrogénionok (H+) és a hidroxidionok (OH-) arányától, mennyiségétől függ. Más szavakkal: a pH a hidrogénionok (H+) aktivitásának (híg oldatokban a koncentrációjának) a mértéke - ez határozza meg az oldat savas/lúgos voltát. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a pH érték a protonok (H+, atommag pozitív töltésű alkotórésze; a hidrogén atommagja) számától függ.
Oldat: egy folyadék, amiben egy másik anyag szétoszolva látszólag eltűnt (oldva van). Pl. a sós víz - a só nem látszik benne.
Oldószer: amiben a másik anyag "eltűnt". A fenti példában a víz.
Oldott anyag: ami eltűnt - a só.
(A vegyület abban különbözik az oldattól, hogy a vegyület olyan anyag, ami több elem atomjaiból áll és alkotóelemek elvesztették eredeti sajátságaikat. A vegyületnek más tulajdonságai vannak, mint a külön-külön vett alkotóknak. Például a víz - H2O - tulajdonságai eltérnek az oxigén illetve a hidrogén tulajdonságaitól. Ezt könnyű látni.)
A pH értéket általában egy nullától tizennégyig terjedő skálán szokták megadni. A semleges oldat pH 7-es.
7 alatt savas, 7 fölött pedig lúgos az oldat. (Mindennek van kémhatása/pH értéke - ételek, italok, nyál, vér, vizelet, könnycsepp, gyomorsav, bőr, hogy csak az egészség témájánál maradjunk. Mindezeknek fontos a megfelelő pH-ja.)
Példák a különböző pH-értékekre:
Akkumulátor sav: 0
Gyomorsav: 1,5-3,0
Ecet, Citrom leve: 2,4
Cola: 2,5Fanta: 2,8
Ice tea: 3,0-3,3
Alma leve: 3,5
Red Bull: 3,6
Paradicsom leve: 4,0
Sör, mandarin leve: 4,5
Tea: 5
Bőr: 5,0-5,5
Szénsavas ásványvíz: 5,4
Kávé: 5,8
Vizelet: 5,0-8,0
Tej: 6,5
Tiszta víz: 7,0
Nyál 6,5-7,4
Szénsavmentes ásványvizek: 6,5-8,0
Csapvíz: 7-8
Vér: 7,34-7,45
Tengervíz: 8,0
Szappan: 9-10
Szódabikarbóna (NaHCO3): 9,1
Háztartási ammónia (NH3): 11,5
Háztartási fehérítő (NaClO): 12,5
Háztartási lúg (NaOH): 13,5
Savak: olyan anyagok, amelyek protont képesek átadni (vízmolekuláknak) - protolitikus elmélet, Brönsted, 1923. (A savak vizes oldata savas kémhatású.) (Több bennük a H+, mint az OH-.)
Bázis: olyan anyag, amely protont képes felvenni - protolitikus elmélet, Brönsted, 1923. A bázis vizes oldata lúg(os kémhatású). Több bennük az OH-, mint a H+. Ezért tud H+ -t felvenni. A bázisok vagy lúgok, olyan hidroxid(OH)vegyületek, amelyek ha vízben oldódnak, akkor hidroxidionokat (OH-) juttatnak az oldatba, így lesz az oldat lúgos kémhatású.
A bázikus jelleg elvileg nem anyagi tulajdonság. A protont (H+) könnyebben felvevő anyagot bázisnak nevezzük.
Szemléletes példa: "NH3"+"H2O"->"NH4+" + "OH-"; és
"HCl"+"H2O" -> "H3O+" + "Cl-".
(A nyilak megfordíthatóak is, mivel a reakciók visszafele is lejátszódnak.)
Az első reakcióban az ammónia (NH3) a bázis, a víz a sav - az ammónia átvette a víz hidrogénionját (H+).
A másodikban a víz a bázis, a sósav (HCl - hidrogén klorid) pedig a sav. A víz átvette a sósav hidrogénionját. Itt látszik, hogy a víz az egyik reakcióban bázis, a másikban sav volt.
Semleges kémhatása, akkor van egy oldatnak, ha a vízmolekulák (H2O) egyben vannak vagy ha néhány szét is esett pozitív töltésű hidrogénionra (H+) és negatív töltésű hidroxidionra (OH-), de ezek számban megegyeznek (ugyanannyi van az egyikből, mint a másikból.)
Sók: savak és bázisok kölcsönhatásakor (reakciója során) sók jönnek létre. Lényegében a sav elveszíti a hidrogénjét, majd egy fémmel vegyületet alkot - ez a vegyület a só. Példa: nátronlúg (NaOH, nátrium hidroxid, marónátron) + sósav (HCl) => konyhasó (NaCl) + víz (H2O).
(Sok vegyület van, ami se nem sav, se nem lúg, se nem só. De ha a szerves vegyületek - azaz más atomok szénnel alkotott vegyületei, molekulái - nagy molekuláiból leszakad egy-egy hidrogén vagy hidroxid ion, akkor savas vagy lúgos jellege lesz a vegyületnek. Gyakran leszakad.)
Ha ezeket már az iskolában megértettem volna, milyen boldog is lettem volna. De mostanra sikerült. :)
Szabad gyökök: olyan könnyen reakcióba lépő molekulák vagy molekularészek, amik agresszív (erőszakos, támadó, romboló) reakciókészségük révén károsítják a sejteket, és ezáltal különböző kóros állapotokat (rákos elváltozást, gyorsabb öregedést stb.) alakíthatnak ki. Lényegében a szabad gyököknek hiányzik az egyik elektronjuk és ezért más molekuláktól „lopnak/vesznek el ” elektronokat.
(Reakció: több anyag között végbemenő, anyagi változással - pl. bomlással, egyesüléssel - járó folyamat.
Molekula: az anyagnak az a legkisebb része, amelyen még fölfedezhetők az illető anyag vegyi tulajdonságai. Pl. a víz molekulája a H2O. A molekulák elemekből/atomokból állnak. A víz esetében hidrogénből és oxigénből.
Elem: olyan anyag, amelyek kémiai módszerrel sem tovább nem bontható, sem más elemmé nem alakítható. Példa az elemekre: alumínium (Al), vas (Fe), szén (C), hidrogén (H). Az elemeket (ugyanolyan) atomok alkotják. pl: a vas nevű elem (sok) vas atomból áll.
Atom: Kémiai elem(ek)nek vegyészeti eljárással tovább nem osztható legkisebb része.
Az atomok atommagból és elektronfelhőből állnak - ezeket már nem kémiai bontással kapjuk. Az atommag proton(ok)ból és neutron(ok)ból állnak. A protonok az atommag pozitív töltésű, a neutronok az atommag semleges töltésű alkotórészei. Körülöttük keringenek az elektronok, ezt nevezik elektronfelhőnek. Az elektronok negatív töltésűek. Például az oxigén atomnak alapesetben 8 protonja, 8 elektronja és 8 neutronja van.
Ion
Ionizálás: elektromos töltésű részecskék (ionok) létrehozása. A(z elektromos árammal működő) vízlúgosító gépeket vízionizátoroknak is nevezik, mert pozitív és negatív ionokra /savra és bázisra/ választják szét a vizet. A bázis folyik a poharunkba, a sav a lefolyóba. A LIF1 filter esetén a víz nincs ilyen módon savas és lúgos részekre szétválasztva. Csak lúgos víz jön a poharunkba - a víz egyszerűen átfolyik a filteren és az infravörös sugárzás hatására lesz lúgos. Több információ a forgalmazó honlapján.)
Antioxidánsok: a szabad gyökök hatását semlegesítő vegyületek (pl. C-vitamin, E-vitamin, Szelén, Béta karotin = az A-vitamin elő anyaga). Lényegében olyan anyagok, amiknek van felesleges, leadható elektronjuk illetve az antioxidánsok olyan anyagok, amik gátolják vagy késleltetik az oxidációt (az oxigén felvételét vagy más néven az elektron leadását.)
Tehát a savaknál/lúgoknál proton átadás/felvétel történik, a szabad gyököknél/antioxidánsoknál elektronfelvétel/-leadás játszódik le.
Két fogalom, ami fontos az antioxidánsok mélyebb megértéséhez.
Oxidáció: 1. jelentés: Szűkebb, eredeti értelemben, olyan kémiai folyamat, amely során valamely anyag oxigént vesz fel. Ilyen értelemben azonos az égéssel (=kémiai elemek vagy vegyületek egyesülése oxigénnel). Ma általánosságban egy elem atomjaiból elektronok elvonását értjük.
Az oxidálószerek magukhoz vonzzák az elektronokat, ők maguk pedig redukálódnak, azaz elektront vesznek fel. Oxidálószerek jellemzően a kémiai periódusos táblázat VI. és VII. főcsoportjában (oszlopában) találhatók (pl. O2, O3 {ózon}, F2, Cl2, Br2; F=fluor; Cl=klór; Br=Bróm).
Oxidáció: 2. jelentése: Szerves vegyületek olyan fajtájú átalakulása, mikor oxigént viszünk be a molekulába vagy hidrogént vonunk ki, esetleg oxigén által, vízképződés közben.
Redukció: 1. jelentés: Szűkebb, eredeti értelemben, olyan kémiai folyamat, amely során valamely anyag oxigént ad le/elvonják tőle az oxigént. Ma általánosságban egy elem atomjaiba történő elektronok bevitelét értjük.
A redukálószerek elektronok leadására hajlamosak, ők maguk pedig oxidálódnak, azaz elektront veszítenek/adnak le. Redukálószerek különösen a kémiai periódusos táblázat I. és II. főcsoportjában (oszlopában) találhatók plusz még a legtöbb fém és néhány nemfémes elem (szén, nitrogén); ezeken kívül a a legtöbb szerves vegyület (cukrok, alkohol, egyes vitaminok - utóbbiak antioxidáns hatással rendelkeznek).
Redukció 2. jelentése: Szerves vegyületek oxigénatomjának kicserélése hidrogénre vagy átalakítása hidroxil(-OH)csoporttá.
Az oxidáció és a redukció csak együtt történhet. Összefoglalóan redoxi folyamatnak nevezik. Az egyik reakciópartner felvesz, a másik pedig veszít/lead elektront.
Egy példa, hogy érthetőbb legyen:
Hidrogéngáz (H2) égése oxigén (O2) jelenlétében.
(2 db.) H2 + (1 db.) O2 = (2 db.) H2O.
A hidrogén elektront veszít (egyben átad az oxigénnek), az oxigén pedig elektront vesz fel (egyben elvesz a hidrogéntől).(Tudományosan: az oxigén oxidálja a hidrogént, a hidrogén redukálja az oxigént.)
Az oxidáció és a redukció ugyanarról a folyamatról beszél csak hol az egyik fél, hol a másik fél szempontjából. (hasonlat: A pofont {elektront} ad B-nek. Így B pofont kap A-tól. De úgy is fogalmaznak, hogy B A-t pofon adására készteti, A pedig B-t pofon felvételére készteti. Ebbe még a régi értelmezés is bekavar (oxigénfelvétel) , -> hogy B közelebb lép A-hoz (így kapva pofont - kiprovokálja) illetve B magához húzza A-t {és pofont ad neki}.
Itt az A a hidrogén és a B az oxigén. Egyszerre történik két irányú cselekedet A->pofon->B-nek és B A felé megy. Plusz ezt még lehet innen is, meg onnan is nézni. :)
Tehát lehet ezt a végtelenségig bonyolítani, de a lényeg az elektron elvétele illetve leadása.
Az oxidáció (ami egyben redukció is :) közben hőenergia keletkezik.
Pl. a szén égése. C+O2=CO2
vagy a szőlőcukor átalakítása (lassú égése) az élő szervezetben, mely során energiát nyerünk az élet fenntartásához.
Oxidációra jó példa a vas rozsdásodása, a felszeletelt/megpucolt - levegőn hagyott - alma, burgonya megbarnulása és a zsírok, olajok, szalonnák levegővel való érintkezése miatti avasodása. Mindegyik esetben ugyanaz történt - oxidálódtak, elektront vontak el tőlük. Ha elképzeljük, hogy ez történik a testünkben is, akkor...
... bizonyosan tenni akarunk ellene.
ORP érték, Oxidation Reduction Potential, Redoxipotenciál magyarul: valamely anyag oxidáló (elektron elvonó) képességének jellemzésére használjuk. Mértékegysége: mV (millivolt). Egy kis kézi műszerrel (ORP mérővel) mi is mérhetjük folyadékok antioxidáns szintjét. pl. azon folyadékokét, amit megiszunk illetve a vizeletünk, nyálunk ORP mérése is hasznos információ (a vér ilyen mérése otthoni körülmények között nem lehetséges - bonyolultabb a kivitelezése). Ha az ORP érték mellett a hőmérsékletet és pH-t is megmérjük, akkor az rH2 értéket is ki tudjuk számolni. Bővebben az rH2-nél ill. a BEV-nél. A pozitív ORP érték szabad gyök hatást jelez. A negatív ORP érték a kívánatos - antioxidáns tulajdonság. Kangen víznél kiemelkedő ez a szám, -750mV.
Annak ellenére, hogy az ORP egyre elterjedtebb fogalom; a redoxipotenciál függ a pH-tól , a redukáló és oxidáló szer koncentrációjától is. Tehát sokan újra elkezdték használni az rH2 érték fogalmát, hogy a lúgos folyadékok megnövekedett pH értéke miatt az ORP érték módosulását kiküszöböljék. (Magyarul, mikor egyre lúgosabb a folyadék a legtöbb esetben méréskor az ORP érték is automatikusan vele együtt nő. Ez vízionizátoroknál igaznak tekinthető, de nem minden esetben nő az ORP érték a pH-val együtt. Pl. van aki szódabikarbónával lúgosít, de ennek nem lesz kedvező /minuszos/ ORP {azaz antioxidáns} értéke. Ez marad pluszos. Tehát lúgos lesz az italunk, de szabad gyököket viszünk be a testünkbe!)rH2 érték: (tehát ez is egy antioxidáns mértékegység/viszonyszám, mint az ORP.)
Az rH2-t az ORP, a pH és a hőmérséklet segítségével lehet kiszámolni. Ez lényegében a "pH-értékkel korrigált redox potenciál". Elektronaktivitásnak is szokták nevezni. A francia Louis-Claude VINCENT 50-es években kidolgozta az orvosi bioelektronikát (BEV) és ott az rH2 az alapfogalom. (Már van mérőműszer is, ami méri az rH2-t - így nem kell számolgatni, annak aki megveszi.)
Korábban is említettem: "Tehát a savaknál/lúgoknál proton átadás/felvétel történik, a szabad gyököknél/antioxidánsoknál elektronfelvétel/-leadás játszódik le."
Ez itt úgy fogalmazható meg, hogy a pH-érték a protonaktivitást fejezi ki, az rH2 az elektronaktivitást.
A két dolog között szoros összefüggés van - a matematikai leírásuk is csak annyiban különbözik, hogy ellenkező előjelű töltések átviteléről van szó (csaknem azonosak az egyenletek.)
A pH 0-tól 14-ig terjed és pH 7 a sav-bázis semlegességi pont. A vizes oldatok rH2-je 0-tól indul és 42-ig tart. Az oxido-redukciós semlegességi (indifferens) pont a 28.
Táblázatban is bemutatom az összehasonlítást.
(Anaerob: Oxigén jelenléte nélküli. Indifferens: Semleges, közömbös. Aerob: Oxigén jelenlétét igénylő. - 1. és 3. szó görög, a 2. szó latin eredetű.)
Emlékeztetőül, Dr. Morell megfigyelései szerint "150 mg/l ásványi anyag tartalom feletti víz: nem gyakorol pozitív hatást a kiválasztásra - belső tisztításra" illetve "375 mg/l ásványi anyag tartalom: kifejezetten káros és lerakódásokat okoz".
BEV: Bioelektronikai Vincent diagram. (Diagram: mennyiségi összefüggéseket, arányokat szemléltető ábrázolás. Görög eredetű szó.) Vincent megfigyelései szerint bizonyos egészségügyi állapotok bizonyos pH és rH2 értékeknél léteznek. Itt merül fel a kérdés, hogy azért lett valaki kolerás, mert adott pH és rH2 értéken volt a test vagy azért lett olyan pH, rH2 értékű a test, mert kolerás lett. A lényeg, hogy a kettő együtt jár/létezik (az értékek ill. a betegségek). Leírások szerint rákos betegek gyógyultak meg csupán azzal, hogy az rH2 értéküket 29-ről 28 vagy az alá hozták le. Mi is mérhetjük ezen értékeinken és tehetünk lépéseket a kívánt tartományba kerülésért.
rH2 képlete, az Ag/AgCl referencia elektródát használó legelterjedtebb ORP mérőkhöz - Ag=ezüst.(Országh József, Belgium, Mons Egyetem):
A képletet egyszerűsíthető, ha az oldat 25 C fokos.
rH2=0,03383104 x (E' + 198,65) + 2 x pH (x a szorzás jele).
példa lúgosított víznél: E'=-64 mV, pH=8,7
rH2=0,03383104 x (-64 + 198,65) + 2 x 8,7 = 21,9553495
Még egyszerűsíthetjük a képletet:
rH2=6,72+ 0,034 x E' + 2 x pH
Ezzel 21,944 rH2 érték jön ki.
Ez a pontosság szerintem elegendő a BEV-hez.
(Az hőmérséklet érték változása a számoláskor kicsit módosítják a végeredményt.).
{Van egy még egyszerűbb képlet; rh2=((E' + 200) / 30) + (2 x pH) Ez is elegendő lehet otthoni használatra.}
Adok néhány rH2 értéket, hogy tisztábban lássuk mekkora is ez az érték a gyakorlatban:
ORP=-600mV; pH=9,5; t=25Cfok -> rH2=5,42
ORP=-600mV; pH=8,5; t=25Cfok -> rH2=3,42
ORP=-300mV; pH=9,5; t=25Cfok -> rH2=15,57
ORP=-300mV; pH=8,5; t=25Cfok -> rH2=13,57
(Tehát látszik, hogy ha a pH 1-gyel kevesebb, akkor az rH2 2-vel lesz kisebb illetve, ha az ORP 300-zal magasabb /azaz rosszabb az antioxidáns szint/, akkor az rH2 10-zel lesz magasabb.)
Íme a diagram - "Az egészség és a legfontosabb betegségek" címmel, franciáról fordítva.
(Érdemes a képet külön ablakban megnyitni és mellette olvasni a leírásokat - jobb egér gomb, klikk, "Hivatkozás megnyitása új ablakban", klikk :)
Aki szeretné jobban érteni, hogy tényleg, mik is ezek a betegségek, leírom (Wikipédiában is rá lehet keresni):
Gyermekbénulás: vírusos fertőző betegség, főleg gyermekek kapták meg. 90%-ban bénulások nélkül zajlik le. Kis százalékban izombénulások jönnek létre az alsó és felső végtagokon, de légzőizmok is bénulhatnak. Enyhébb bénulások nyom nélkül visszafejlődhetnek. A komolyabb bénulások nagy része is gyógyul vagy lényegesen javul.
Tbc (tuberkulózis, tüdővész, gümőkór): baktérium okozta fertőző betegség. Leggyakrabban a tüdőt támadja meg. Lexikon szerint a nagy elterjedtsége miatt felnőtt koráig általában mindenki átesik tuberkulózisos fertőzésen, de csak aránylag kevesen betegszenek meg. Állatok is elkaphatják. A tüdőben megkeményedett sejtek halmazai (gümők) jönnek létre. Ezek megakadályozzák a normális működést.
Szamárköhögés: Fertőző gyermekbetegség görcsös köhögési rohamokkal.
Lepra: több típusa van. Szintén baktérium okozta fertőző betegség. Kutatók megfigyelték, hogy az emberek 95 %-a eleve immúnis a lepra baktériumára. Régebben komoly járványai voltak, számos országban most is elterjedt. Általános a viszkető foltok jelenléte illetve bizonyos területeken a hőérzet elvesztése/hiánya, bőrelváltozások - csomók, hólyagok stb. Leegyszerűsítve ennyi.
Coli-bacilus: A kólibacilus olyan baktérium, ami megtalálható a talajban, a vizekben és a bélcsatornában. Az emésztéshez szükségesek, egyes esetekben - legyengült ellenállóképességnél - kórokozókká is válhatnak. Egyes baktériumok akadályozzák a Coli-bacilus elterjedését, de az antibiotikumok elpusztítják az antibiotikumra érzékenyeket, így a Coli túlságosan elszaporodhat.
(Bacilus: pálcika alakú baktérium.
Baktérium: Mikroszkóppal látható, a szerves (=széntartalmú) anyagok lebontásában fontos szerepű egysejtű lény. Egy részük kórokozó.
Antibiotikum: olyan anyag, melyeket gombák, baktériumok termeltek vagy szintetikusan - mesterségesen - állítottak elő és amelyek más mikroorganizmusokat megölnek vagy szaporodásukat gátolják. Pl. a penicillin is antibiotikum - a gennyokozó baktériumok szaporodását gátolja.
Mikroorganizmusok: parányi élőlények, melyek mikroszkóppal vagy azzal sem láthatóak - baktériumok, vírusok, gombák, egysejtűek stb.)
Himlő: vírus okozta fertőző betegség. Nagy lázzal kezdődik. 3-5 nap után megjelennek a piros foltok, ezek átalakulnak hólyagokká, majd a hólyagokban levő váladék zavarossá és gennyesé válik. Majd a hólyagok beszáradnak és pörkökké alakulnak (pörk=gyógyuló sebet kéregszerűen borító beszáradt, elhalt szövet). A pörkök leválnak és kezdetben halványpiros, majd később fehérré váló kis kerek heges területek (ragyás arc) marad vissza. 10-20 százalékos volt a halálozási arány, sokan megvakultak, ill. himlőhegekkel éltek tovább. Fajtái: bárányhimlő, rózsahimlő és fekete himlő. Első kettő enyhébb betegség; az utolsó komoly halálozási aránnyal bír - Kölcsey Ferenc is fekete himlőtől vesztette el jobb szeme világát.
Pestis: baktérium okozta komoly fertőző betegség. Miután a bőr oxigénfelvételében zavar keletkezik, a bőr gyakran sötétkék színűvé válik - innen ered a "fekete halál" kifejezés. Két fajtája van.
1. Bubópestis: fertőzött patkánybolha csípése révén terjed. Nagy lázzal, önkívűleti állapottal (meztelenre vetkőzött betegek az utcán járkáltak, képtelenség volt ágyban tartani őket - középkori feljegyzések szerint), elgennyesedő nyirokcsomó-duzzanatokkal, bőrvérzésekkel jár (zavaros, értelmetlen beszéd; erős fejfájás,végtagfájdalom, fényérzékenység). A beteget a testén levő sötét színű, különböző nagyságú duzzanatokról könnyű felismerni. A trópusi és a környező (szubtrópusi) területekre jellemző. (Nyirok: az szervezetben keringő illetve a sejtek közötti hézagokat kitöltő színtelen vagy halványsárga nedv. Nyirokcsomó: kis, bab alakú szerv, mely létrehozza és szűri a nyirkot. A test szinte minden részén előfordulnak. Az immunrendszer részét képezik. A duzzadt nyirokcsomó annak a jele, hogy harcba lépett a fertőzés(ek)kel szemben.)
2.Tüdőpestis: 2-3 nap alatt halálos, vérzéses tüdőgyulladásban nyilvánul meg. Emberről emberre tüsszentéssel terjed.
Kolera: baktérium által okozott fertőző betegség. Hányás, hasmenés, kiszáradás a fő jellemzői. Kezeletlen esetek 60 %-a halállal végződik.
Tífusz: két fajtája van.
1. Kiütéses tífusz. Tetű terjesztette, kiütéssel (azaz apró foltokkal vagy hólyagokkal), nagy lázzal, idegrendszeri tünetekkel járó komoly fertőző betegség.
2. Hastífusz. Baktérium okozza, mely megtapad a vékony- és vastagbél nyirokcsomóiban, ott fekélyt okozhatnak és bekerülnek a vérbe is. Láz, fejfájás, csökkent pulzus és influenzaszerű tünetek jellemzik. Hasmenés nem mindig jelentkezik. Később bélrendszeri szövődmények lépnek fel, károsul a szív és az idegrendszer. (Fekély = a bőr vagy a nyálkahártya - egy területre szorítkozó - elhalásából keletkező képződmény. Nyálkahártya = test üregeit bélelő, híg, nyúlós váladékkal (=nyálkával) bevont védőréteg).
Leukémia: Fehérvérűségnek is nevezik, mely a fehér vérsejtek kóros elszaporodásával járó betegség. (Fehérvérsejtek az immunrendszer sejtjei, melyek megvédik a szervezetet a fertőző betegségektől és az idegen anyagoktól.)
Trombózis: a vérnek az érben történő, érszűkületet vagy elzáródást okozó megalvadása (=kocsonyássá vagy szilárddá válása) (görög eredetű szó.)
Rák(betegség): a daganatos betegségek közös neve. Az egészséges sejt csak szükség esetén osztódik, mikor bekövetkezett a megfelelő sejtpótlás, a szaporodás megáll. A rákos sejtnél ez nem következik be, hanem folytatódik. A túlszaporodó sejtek átterjedhetnek a test környező és távoli szerveibe is (utóbbinál a nyirok és a vér útján).
Vírus: a baktériumnál kisebb kórokozó. A latin vírus szó mérget jelent - mivel felfedezésük előtt egyes vírosos fertőzések baktérium-kórokozóit nem találták és azt hitték, hogy mérgek az okozóik. Méretük 20 és 400 nanométer közötti. Nanométer a méter ezermilliomod - a milliméter milliomod - része.
BEV német nyelvről lefordítva: (Bioelektronikai Vincent diagram)
Ebben kicsit másak az értékek, a rák és a vér élethatára vonal is kicsit másképpen néz ki. Ezeket én nem nevezném jelentős különbségnek.
{A diagram metszésvonala náluk pH7,07 és rH2 22-nél van (ez ott az egészséges ember vére) - tehát a franciához képest az rH2 érték 1-gyel magasabb. A gyógyítható rák rH2 szintje kb. 26-nál kezdődik (a gyógyíthatatlan meg e fölött). Akinek az rH2 és pH értékei ezen tartományhoz közelítenek (ennyire eltérnek a 21-22 vonaltól) az sürgősen kezdjen el lúgosítani és antioxidánsokat bejuttatni a szervezetébe - fokozatosan növelve a lúgosság és antioxidáns bevitelt!
A fentebb ismertetett rH2 képlet utáni példákban írt rH2 értékű vizek leviszik a magas értéket alacsonyabb tartományba.}
A német BEV-ben megadják a normál értékeket is. Íme:
(Delírium tremens: megrögzött alkoholistáknál lázas betegség, sérülés, nagyobb mennyiségű szesz hatására fellépő állapot. Állandó reszketéssel, súlyos és ijesztő érzékcsalódásokkal és komoly testi tünetekkel jár.
Delírium: tudat elborulása, hallucinációkkal járó átmeneti tudatzavar. Leggyakrabban láz, fertőző betegségek és mérgek okozzák.)
2011-es hozzáfűzés: időközben kaptam egy fontos információt, attól a személytől, aki a Vincent diagramról és a hozzá kapcsolódókról tájékoztatott: hogy a vér ilyen nagy mértékben nem térhet el az optimálistól, mert az kómával és halállal jár. Tehát igen valószínű, hogy mérési pontatlanságok lehettek. A vér ezen tulajdonságait elég nehéz mérni! Ha levegővel érintkezik a vér, már megváltozik. Élő emberben is érdekes a mérés - pl. folyamatosan áramlik, sosem áll meg. - Aki bármilyen használható információval tud szolgálni a Vincent diagrammal kapcsolatban, az kérem írjon nekem. Köszönöm.
Lúgosítás:
Az átlagos emberi test el van savasodva az étkezés, a folyadékok és más környezeti elemek hatására. Ez különböző egészségügyi problémákban nyilvánul meg. A betegségek súlyossága arányban áll a savasság mértékével. A test a vér pH-ját egy nagyon szűk sávban tartja (7,34-7,45). Ez elengedhetetlen az élethez. Mindent megtesz, hogy nehogy túlmenjen ezen határértékeken. Ha nem sikerül, akkor beáll a halál. Hogy ezt elkerülje szükség-megoldásokat tesz - a kisebb rosszat választja. Például ilyeneket: kivonja a kálciumot a csontokból, fogakból vagy zsírral burkolja be a savakat (ezek utána elraktározódnak). Következmények közé sorolják a csontritkulást, az elhízást sőt a rákot is. Dr. Young tett nagyszerű megfigyeléseket és megállapításokat e téren. Szerinte csak egy betegség létezik: a savasodás.
Még az öregedés is ennek tudható be. Azaz egyre jobban elsavasodunk. [Úgy ahogy egyre jobban kiszáradunk idős korunkra - elérve akár test 55%-os víztartalmát (70%-ról indulva.)]
Ezt különböző módon végzett lúgosítással oldhatjuk meg.
A sav-bázis egyensúly:
Testünkben a sav-bázis szintek, arányok nem mereven állandóak; hanem inkább úgy tekinthetünk rájuk, mint amik folytonosan mozgásban vannak, de a szervezet az egyensúlyi állapot/az optimális pH szintek megtartásán dolgozik. Annak ellenére, hogy a savak, lúgok összmennyisége folyamatosan változik; a szervekben, a szövetekben és a vérben a pH bizonyos határértékek között található.
Mégpedig:
Vizelet: pH 5-8.
Nyál: pH 6,5-7,4.
Gyomornedv: pH 1,5-3,0.
Ízületi folyadék: pH 7,4-7,8.
Vér (folyékony része): pH 7,34-7,45.
Máj emésztőnedve (epe): pH 7,4-7,7.
Agy-gerincvelői folyadék: pH 7,4.
Hasnyálmirigy emésztőnedve: pH 8.
A folyamat az ételek és italok bevitelével kezdődik. Ezek pH értéke illetve emésztésük közben keletkező savak és lúgok módosítják a test pH szintjeit. Savak állandóan létrejönnek a légzés és a testi mozgás következtében. Ezen savak az energiatermelés salakanyagai és felhalmozódnak a sejtekben.
Testünk rendelkezik egy jelentős védekező mechanizmussal - a testfolyadékok és a sejtek sav-bázis egyensúlyának fenntartására. Ezt vér- és szövet puffer(rendszer)-nek is nevezik. (Puffer ütközőt, lökhárítót jelent. Német eredetű szó.) Ez véd az erős “pH-ütések” ellen.
A puffer fontos összetevői között találjuk a vérben oldott bikarbonátot (HCO3) és a hemoglobint (vörös vérfestéket; a vörös vérsejtek oxigént szállító, vastartalmú fehérjéjét). A bikarbonát (HCO3) megköti a savakat (vegyileg egyesül velük). Ekkor szénsav (H2CO3) keletkezik, ami vízzé (H2O) és széndioxiddá (CO2) bomlik. Utóbbit kilélegezzük. Ezáltal a vér pH értéke rövid idő alatt és hatékonyan korrigálható. A pufferrendszernek regenerálódásra (felfrissülés, új erőre kapás, újraképződés, pótlódás -ra) van szüksége. Itt kapnak fontos szerepet a folyadékok és tápanyagok.
Tüdő mellett a vese van még a segítségünkre. Kiválasztja (eltávolítja) a savakat a szervezetből.
Ha kimerült a puffer vagy túl nagy mennyiségű savval kell megbirkóznia, akkor a test kivonja a csontokból és a fogakból a kálciumot. Ha ez sem elegendő, akkor a létfontosságú szervektől távol a zsírszövetekben raktározza el a savakat. (Létrejön a csontritkulás és az elhízás.) Ha ez sem segít, akkor hosszabb vagy – ritkább esetben – rövidebb idő alatt bekövetkezik a szervezet összeomlása.
pH mérésről:
Ezt nagyon egyszerűen elvégezhetjük otthon is.
Egyik módja az, ha a folyadékba pH mérő csíkot helyezünk ill. pH cseppet csepegtetünk. Mindkét esetben elszíneződés szerint lehet azonosítani az oldat kémhatását. Színes folyadékoknál (Fanta, cola, tea stb.) kicsit nehéz az elszíneződés megállapítása, a mérni kívánt folyadék alapszíne miatt.
Ez a tesztcsík pH1 (sötét piros) és pH11 (sötét kék) között képes mérni. Sok fajta csík és csepp van. Ezeknek eltérnek a színei és mérési tartományai.
A pontosabb módszer, ha veszünk egy kézi pH mérőt. Ez egy kis műszer - 10 ezer forint áron.
Egy kijelző mutatja rajta a pH értéket. pl. "7,24" Automata hőmérséklet kompenzációt (ellensúlyozást) szoktak végezni, mivel a pH érték függ a hőmérséklettől is.
Én a pH mérőt ajánlom. (Ha pedig antioxidáns – ORP – értéket is akar mérni, akkor ne vegyen külön egy pH és külön egy ORP mérőt, hanem vegye meg az AD14pH,ORP mérőt – így ez olcsóbb. Vásárlási helyről lentebb olvashat.)
pH/ORP/Hőmérséklet mérő:
TDS mérő:
A mérő végét bele tesszük egy tesztoldatba (úgynevezett pufferoldatba) - általában adják hozzá - és behangoljuk (általában) egy kis csavar segítségével a műszert (ezt kalibrálásnak nevezik.)
Kalibrálás másként
Ezután már mérhetünk is.
A műszert használat (azaz minden egyes kalibrálás s mérés) után tisztítsa le deionizált vízzel (reverze ozmózisos víz jó erre).
További adatok a pH mérésről
"Tanácsok a pH méréshez" és "Mit nem szabad"
(Itt szerepel, hogy kiszáradás elkerülése végett az elektródát tároló oldatban kell tartani, de ez csak nagyméretű elektródára érvényes. Elég, ha lemossuk és a rajtamaradó vízcseppekkel együtt húzzuk rá a védőkupakot.)
Több adat az AD14 pH, ORP és hőmérséklet mérőről
Több adat a TDS3 műszerről
(Ezekre klikkelve tudja megvásárolni is őket. Kérem, itt is jelezze, hogy Balázs József küldte. Köszönöm.)
pH méréseim:
A névlegesen pH9.5 Kangen víz akár pH 10,7 is lehet, ha jó lassan engedjük ki a gépből! (3 nap állás után mértem)
Az erősen savas Kangen víz 9 nap után is még mindig pH 2,2!
(Ezt a vizet nem szabad meginni! Csak fertőtlenítésre, gombák, penész stb. ellen külsőleg használatos. Nem marja a bőrt. Öblögetésre is kipróbáltam - ínyproblémára. A fogam nem szerette annyira.)
Reverse ozmózisos víz: pH 6.2-7,04.
Csapvíz: pH 7,78-7.91 (csak sok benne a káros anyag).
Ice Tea (zöld tea): pH 3,07!
Kávé: pH 5,8.
20%-os ecet: pH 2,3.
Mandarin kifacsart leve: pH 4,6.
4 szénsav mentes ásványvizet is megmértem. Az egyik pH 6.9 volt; a Theodora Kékkúti pH 6,64; Emese márkájú pH 7,8; a Szentkirályi (amire pH 7,4 volt ráírva) nekem jobb értéket adott pH 8,01.
(Az utóbbi kettőt lakmuszpapírral is leellenőriztem és szép zöldes/kékes lett.) Ez azért volt érdekes, mert a külföldi, Youtube-ra feltett Kangen vizes összehasonlító videókban a szénsavmentes ásványvizek savasak voltak. Tehát vannak lúgos szénsavmentes ásványvizek is.)
Emese szénsavas víz: pH 5,4. (A szénsavas/buborékos vizek és üdítők savasak - ahogy a nevükben is szerepel!)
Lappiramissal kezelt reverze osmózisos víz pH-ja nem változott számottevően, pedig ezt állították.
A feltaláló azt mondta, hogy meglepő ez az eset, - becsületére váljon - visszaadta a pénzem.
Később kiderült, hogy a nagyobb pH emelkedés (8,5-10,3pH ) nagyobb tároló térfogatok és cirkuláltatott rendszereknél volt a jellemző.
2 különböző helyen (Pest megyében és Zuglóban), két különböző víztisztítónál végeztem a méréseimet. Több napig volt betéve a lappiramis a reverze ozmózisos víztisztítók mögé.
Egy harmadik helyszínen (Heves megyében) csapvizet kezeltünk az ivóvízkezelő lappár-ral, de ebben az esetben sem változott a pH érték.
(Lappiramis=egy préselt műanyag elem (tálca forma), melybe a klasszikus arányú piramisoknak kicsinyített változatai vannak sorban belepréselve.)
Miután nem tapasztaltam (számottevő) pH változást, nem vizsgáltam meg a lappiramis (feltaláló által leírt) más kedvező hatását.
Innerlight pH méréseim:
1 liter pH 6,4-6,5 reverze ozmózisos vízbe 16 csepp (gyártó által maximálisan ajánlott) Innerlight lúgosító cseppet tettem. Csak pH 7 ,4-7,5 -re nőtt (én többre számítottam). Beletettem még 9 cseppet (azaz 25 csepp) -> pH9,5 (idáig kétszer elvégeztem a kísérletet, mert nem akartam elhinni, de ennyi lett. A plusz 9 csepp ilyen sokat emelt.)
Utána beletettem az Innerlight Supergreens (zöld) porát és a pH leesett 7,2-7,4 -re. Ez ez esés volt a legfurcsább számomra.
Ezt meg is ittam, illetve még egy 20 cseppeset is, semmi bajom nem lett. Sőt még jobban ízlett, lehet, hogy azért mert hozzá vagyok szokva a lúgos vízhez.
A lenti filmben el fog hangzani, hogy a levelek és a "zöldek" (zöldségek stb., amik a porban vannak) bomlásakor lesz a készítménynek lúgosító hatása (bomlástermékek lúgosak). Ez a magyarázat, hogy a készítménynek miért nincs önmagában magas pH értéke. (Ezt korábban nem tudtam.)
Ez egy nagyon érdekes téma, hogy valaminek milyen a testen kívüli állapota illetve milyen hatást vált ki a testen belül. Például sok helyen emlegetik, hogy a citrom leve savas, de a testben lúgosító hatása van.
Ellenkezőről még nem hallottam, azaz lúgos kémhatású dolog savasított volna.
E témában is megoszlanak a vélemények, van olyan oldal, ahol azt olvasni, hogy nyugodtan igyunk gyümölcsleveket, együnk savanyúságot, ecetes dolgokat, nem baj, hogy savasak, mert ez a testet lúgos kémhatású anyagok termelésére késztetik. Persze. De ha ki van merülve ez a képessége, akkor mi van? (A húsok/fehérjék bontásához savak kellenek, ebben egyhangúlag egyetértenek.)
Én amondó vagyok, hogy ember legyen a talpán, aki átlag emberként elsőre eligazodik a sok ellentmondó nézet között (bármilyen dolog kapcsán) . Ki kell próbálni és amit érzünk azt kell követni. Egyébként meg mindennek van előnye és hátránya. Pl. a savas gyümölcslevekben vitamin van. Tehát nem lehet dolgokat csak egy tulajdonságuk alapján megítélni. De fenn kell tartani egy fontossági sorrendet. Például én a vitaminokat nem savas kémhatású oldatban veszem magamhoz.
Egyébként azt vettem észre, hogy mindenki a saját igazát reklámozza, ami az ő terméküknek az előnye. A másik oldalról meg hallgat. Néha még tagadja is a másik oldalt. Tehát, ha egy terméknél, módszernél, eszköznél (pl. lúgosító, víztisztító gépnél) egy bizonyos tulajdonságról, adatról nem beszélnek, akkor általában azzal a kedvező tulajdonsággal az ő gépeik nem rendelkeznek vagy gyengébbek e téren a konkurenciánál, esetleg az náluk hátrány. Tehát jól kell tájékozódni. Több helyen, több embertől kell információt szerezni. Főleg olyanoktól, akik nem érdekeltek a dolog eladásában. Én ezért hoztam létre ezt az oldalt. (Ebben tudnak segíteni még a saját méréseink is - főleg a testünkben okozott hatások mérése /vizelet, nyál/).
(Ha az itt szereplő adatokról később kiderül, hogy nem állják meg a helyüket, akkor leveszem az oldalamról illetve nem ajánlom mások számára.)
